Betlehemes

Téli öröm

Hétvégi zarándok élmény

Falura mentünk a reggel, Csíkszereda irányába. Letértünk a főútról és a keskenyebb földúton be is értünk. Szekerek jöttek, mentek, eleven emberekkel rajtuk, egyszínű volt szekér és ember. Köszöntöttek, egészséges mosolyuk ránk villant, és mentek tovább. Egy bácsi indult a munkára annyira egyszerű nadrág, felső, és gumicsizmában, hogy lerítt róla nem a főutcára indul sétára, hanem dolgozni. Olyan egy volt a földúttal. Nem volt itt járda, meg főutca, mégis szép helyénvalóan közlekedhettünk.
Alacsony ültünkben urak voltunk, mert akinek kocsija van, az falun úrinak számít. A friss, hideg levegő jó kondiba hozott belül-kívül, az autóból kiszállva.
A vendégháznál a göröngyös, sötétbarna földet szépen elrendezték, a rózsatövek műanyag palack alá voltak takarva a hideg elől. A palackok címkéje szerint titokban viccesen össze lehetett számolni, hogy hány sör fogyott el a háznál nemrégiben. Üdítős palack még több volt, ami megnyugtatott, hogy illő élet van itt helyben. A falu templomába mentünk, beszélgettünk a friss levegőn és azután az ízléses, kis belső tér díszítéseit, és üzeneteit szemlélhettük. Visszaúton mókás volt, ahogyan a házi kutyákat kötélen vezetve sétáltatták hárman, olyan városi szokásforma, városias behatásnak látszott ez a reggeli séta.
A tiszta levegő, a nap tiszta ragyogása, a napsugarak megszépítették a fáradt ember arcát. Helyenként még zöld területek nyugtatták az ember szemét.
Hazaúton az ősz egyszerű aranyragyogása az elmúlás, és a gyümölcstermés bőségére emlékeztetett, egy belső nyugalmat nyújtva vele.
A város mindez mellett egy vákuumos, telefon, internet, mobil, sietős intézések, fontosságok, autók surranása világát hozta, párhuzamban a korábbi élménnyel.
Szeressetek tettetés nélkül! – hangzott a papbácsi szava bensőmben, még friss levegővel a tüdőmben.

Hűséges csendestárs. Napfelkeltekor felébred és kinyílik.
Napnyugtakor összecsukódik és pihen.
Madársóska családjából való virág.

Mikulásra várakozva

A Mikulás doboz segédanyaga az említett weboldal mintái alapján készült, kis változtatással. A dobozba kerülnek a csokigolyók.

Marci egér a www.paperfellow.com oldalról, Nagy Zoltán ötlete alapján elkészítve

Egy cseppnyi őszinte szeretet nemesebb tengernyi tudománynál. (Assisi Szent Ferenc)

Kerti szépek

Szentkirályon

Elmentem nagybátyámhoz, hogy meglátogassam egyedüllétében. Szikár, dolgos, egyedül élő.
Leszálltam a buszról és beálltam egy színes, jól öltözött, vidáman társalgó csoport mögé, lépésben haladtunk. Néztem, hogy milyen jól öltöznek falun, lopva végignéztem sötétebb ruházatomon.
A szomszéd asszony Ibi jött mögöttem és ő adott felvilágosítást, hogy a tanító káderek a faluból és a helyi vendéglőbe mennek, egy csodálatos csokorral a fiatalembernél.
Meghíztál-mondta Ibi, de én is, né –rögtön tette is hozza, hogy mentegessen.
Ibihez mentünk, mert nagybátya pityóka permetezni volt. Csodálatos volt, ahogy a hűtőből kivett hideg vizet itta a keménykötésű nő. A számban melengettem, majd én is aprót, és egyre nagyobbat kortyolva bátorodtam. Az enyhén ízesített citromos víz után azonban készültem visszaútra. Mondták, hogy kínálják őt levessel, együtt is dolgoznak. A szeget is ki kell venni a bokájából, mert szúrja. Letettem a csomagot bátyának, elköszöntem és hazaindultam. Átnéztem a kerítésen a téglaházra, és megláttam az árnyékban a farkaskutyát. Meglepődtem, hogy nem ugatott meg, talán emlékszik rám, vagy hallotta, hogy a szomszéddal beszélek és nem vagyok idegen?
A dús meleg és falu zöldje a félig poros úttal és Szentkirály ege, ezek mind elevenné lettek kicsi koromból.
Átnéztem a kerítéseken, benéztem az udvarra, hogy hogyan élnek itt. Ahol módosabb volt, onnan nevetés, beszélgetés hallatszott át, úgy mindenütt csend és gazdaság, kis kert. A templom szépen emelkedett a hosszan kanyarodó lépcsős feljárat mögött.
Addig biztattam magam, hogy lementem a megállóig és azon is túl kimentem a szépen gondozott temetőbe. Ez egy élő hely nekem, ahol a férfiak éppen kaszáltak, és észrevéve a gyomláló asszonyt megszólították pár társas szóra. Ő se volt gyámoltalan, volt szája neki válaszolni.
Hát jól felnőtt a fűféle a síron itt-ott, a nagyszüleimén is. A forró napon nekiálltam gyomlálni. Saját bőröm izzadását és a tapadó farmert érzékelve, meg úgy helyreállt a derekam is a hajladozásban, lelkiismeretesen tépkedtem a magas füvet, hogy nehogy megmondják, hogy ez a városi nő félbe-szerbe munkát végzett., kinek a rokona?
Legalább olyan élmény volt, mint aki külföldi útján a dómok égbenyúló ormát szemléli! A városban közterületen élek, járok, technika, számítógép, ventilátor, xerox világában, autó áradatban, egészen más az.
Elhordtam a gyomot magamhoz ölelve a párás melegben, annak élményét latolgatva, hogy hány kicsi bogár mászik át rám?
A mini ABC előtt stoppolásba kezdtem, de mindenki helybe utazott, volt aki a boltig. Egy gyerekkori ismerős, Juci szólított meg. Őbelőle mindig egy belső finomság áradt, pedig nem volt egy diplomázott. Kedves figyelemmel óvott, amikor gyerekkorunkban fürödni mentünk a patakhoz. Ők vidáman úsztak, én csak álltam a vízben a szál majóban s tetrában városi gyenge, fehérbőrű kislány.
Görögdinnye volt a kezében és valami a szatyorban. Né dinnye – gondoltam, s hogy még nem ettem, pedig ezt kellene, éreztem meg az idény következő lépését.
Egyik gyermeke Svédországban, másik Magyarországon van. Eltelt az idő, én az igazságot kerestem, ő tette, amit látott szüleitől, környezetétől, felnevelt két gyermeket, most nem dolgozik, de nem látszott idegesnek. Van munka elég a ház körül. Később még egyszer kiment a boltba, láttam, hogy pár üveg sört átölelve, viszi a párjának, ahogy ő nevezte. Egyszerűen, a nyári melegben.

Elmentem a vályúhoz, ahol a kút volt kezet mosni, hogy bizalomra alkalmasabb legyek.
Oroszhegyről jöhetett a kerekített, szürkén csillogó jármű, elmerülve a beszélgetésbe két fiatal nő. Ott hagytak. Meggyőztem magam, hogy nem bámulok az elhúzó kocsik után, állok egyenesen.
A következő vezetőnek jól a szemébe néztem, hát már egy órája várakoztam. Megálltak, egy fiatal pár volt. Dolgozni mentek, csak a városhatárig, de velük mentem. Szépen nevetett a fiatal vezető, amikor pénzt akartam adni, végül imát ígértem, és nagyon hálás voltam emberségükért. Szép emberek voltak.
A város szélén, a nagy kanyarban kenyeret vettem és csapvizet kértem a boltostól, finom forrás, vagy patakvíz, jó volt a szomjas embernek, finomabb, mint a palackozott.
Azután már a városi busszal értem be a központba, postára tettem két levelet, és az esti vihar érkezésekor hálás voltam a tanulságért, a bátorságért is, hogy nem vártam meg a 20,40-es buszt, és hazaértem.
Hála Istennek!
A szél megtekerte a dús lombok között a villanydrótokat, nagyot szikrázott. Elvették az áramot. Rövid tanácskozás után a szomszédokkal, bezárkoztunk és imába kezdtem. Öröm volt, hogy Isten segítségével egy kis bátorítást vihettem nagybátyámnak épp az erős idő előtt.

ezt a virágot sárga állapotában ha a fűvel lekaszálják és mondjuk hazaviszed, másnap-harmad, negyednap pitypangot nyit a feje a melegben. :-)

Fűzfa

Anyák napjára

Anyák napi szivecskék. A közepébe fénykép ragasztható.

Anyák napi szegfű krepp papírból.

Ismételten Nagy Zoltán ötletei (www.paperfellow.com) alapján készült, aki van kedves annyira, hogy letölthető mintát is mellékel munkái mellé.

Anyák napjára készül a kis táska. Az ötlet a www.paperfellow.com honlapról van, és Nagy Zoltán munkásságát dicséri.

Bari

Báránykák. Beeee .

Állatkák kartonból

Húsvéti nyuszi. Fehér A4-es (levelezőlap méretű) kartonból két nyuszkó készül.
A nyuszi a termékenység szimbóluma is a húsvéti ünnepkörben.

Festett tojások

Húsvéti tojás hagymahéjjal festve. A cakkos levélminta a petrezselyemzöld lapitól van.

kilincsre akasztós

(a fotón nem látható eléggé: A tulipán két oldalas. Közöttük függőlegesen cérna fut, a virágokat is túlhaladva. Ezzel a szállal kilincsre is akasztható a virágsor. )

ez is minta kosárnak

húsvéti kosár

kosárminta

A4-es (levelezőlap méretű) kartonlapból egy egész és egy fél készíthető. Három lapból lesz két kosár. A kartonlap érdekessége, hogy mintás: bordázott. A kinagyított képen látható.(A kosarakon lehúzós minta van, de ragasztható is tulipán, vagy más egyszerű virág)

nyuszkó

Tavaszi ébredés - Amarilisz

Olvadás

Újévi köszöntő

" Azt kívánom....Nektek és magamnak:
Hogy legyen erőd akkor is szeretni, amikor úgy érzed csak Te, adsz.
Hogy legyen erőd akkor is mosolyogni, amikor úgy érzed a fogad, törik belé.
Hogy akkor is kitarts, amikor nincs kedved.
Hogy ne zavarjon, ha nagyok a problémáid, hiszen erős vagy és elbírod őket.
Azért, mert ha erős vagy felemelhetsz embereket, ezáltal Te magad még jobban megerősödsz.
Kívánom, hogy legyen erőd félretenni a büszkeséged, ha annak a Valakinek szüksége van rád.
S kívánom, hogy legyen erőd megmondani, Neki mit érzel, mert tudom, hogy ez a legnehezebb.
Őszintén kimondani.
Kívánok Neked Türelmet!
Hogy meg tudj hallgatni másokat.
S hogy meg tudj bocsátani annak, aki nem tud Neked.
Hogy fáradtan is tudj szeretettel és megértően beszélni azzal, akinek szüksége van rá.
Kívánok Neked Bölcsességet!
Hogy tudj különbséget tenni, mikor kaptad azért az akadályt, hogy megküzdj vele és mikor azért, hogy kikerüld, és más utat válassz.
Hogy felismerd a mindennapok szépségét, és ne tragédiák döbbentsenek rá.
Hogy meglásd a szeretteid fontosságát és szükségességét az életedben.
Hogy minden idegesítő tulajdonságuk Téged épít, akár mint rossz, akár mint jó példa.
Bölcsességet, hogy ne akarj tökéletes lenni, csak törekedj a legjobbra.
Hiszen soha nem leszünk tökéletesek, maximum frusztráljuk magunkat a gondolattal. Ellenben a legjobbra törekvés újabb és újabb sikereket, majd célokat eredményez,
s ez maga a haladás.
Hogy az aprólékos sziszifuszi hétköznapokban lásd a holnapok nagyságát,
És a nagy célok építőkockáit.
Végül kívánok Neked egy apró mosolyt magunkon, hiszen ha mindezt meg tudnánk tenni,
akkor már rég az Angyalok soraiba tartoznánk, és valaki olyanokra vigyáznánk,
mint mi magunk.
Ám kívánom Neked, hogy megtapasztald: a Teremtés attól válik tökéletessé,
hogy ismertek a hibáink és számolnak a tökéletlenségünkkel!"